Gyarmathy Zsign Hory Etelka

Gyarmathy Zsign Hory Etelka   -   Kalotaszeg Nagyasszonya

                  (1843- 1910)   

   r, lapalapt, nprajzi gyűjtő s npszerűstő, tevkenysge j korszakot nyitott Kalotaszeg fejlődsben, kiemelte tjegysgnket az ismeretlensgből. Gyerőmonostoron szletett 1843. mjus 18-n, mint az irodalmi tevkenysgről hres Hory Farkas reformtus lelkipsztor  s Aumller  Rzlia  első  gyermeke. Hory Farkas  nemcsak  az egyszerű  papi  szerephez  szksges hittudomnyi tudssal,    hanem   nagy  ltalnos műveltsggel,  klnsen  irodalmival  rendelkező,  jogi s filozfiai tanulmnyokat is vgzett ember volt. Apja bűvkrben  mr  gyermekkorban kstolgatta  az  rst. Erős vonzalma az irodalomhoz  meghatrozta  ksőbbi irodalmi tevkenysgt. Nagynnjtől mr otthon elsajttotta a kalotaszegi hmzsek technikjt is. Ez a rokonszenv hatrozza meg a ksőbbiek sorn tevkenysgi terlett. A tjjellegű varrottasok elterjesztsvel a vidk szegny npnek biztost meglhetst. Tizenkilenc vesen hzassgot kt a kalotaszentkirlyi szletsű Gyarmathy Zsigmonddal, Bnffyhunyad főszolgabrjval s kirlyi tancsosval. Bnffyhunyadra kltztt, hzassgukbl ht gyermek szletett, de ezek kzl hrmat kicsiny korukban elvitt az akkortjt dhngő kolera. Felkutatja, gyűjti az eredeti varrottas munkkat, varrtanfolyamokat szervez s irnyt, azutn a ksz kzimunkkat hazai s klfldi killtsokon teszi ismertt, npszerűsti, egyben jabb megrendelseket szerez. Az 1885-s budapesti orszgos killtsrl a kalotaszegi varrottasok mg Sziszi (Erzsbet) kirlyn tulajdonba is eljutnak, aki a gdllői kastlyba helyezte el csszri vendgeinek gynyrkdtetsre. Ezzel megteremti a kalotaszegi varrottas-hziipart. Gyarmathyn rnői hrneve nlkl e megvalsts mind elkpzelhetetlen lett volna. Az vek sorn ht regnyt, elbeszlskteteit, mesekteteit, cikkeit olvashatta a kznsg, melyek kzl leggyakrabban idzett knyve a Budapesten, 1891-ben megjelent Havasok aljn cmű elbeszlsktete.  Ms művei: Tarka kpek a kalotaszegi varrottasok vilgbl, (huszonnyolc rvid elbeszlst s negyven korabeli fnykpet, illetve rajzot tartalmaz knyv). Kalotaszegi bokrta. 1890-ben megalaptotta a  a "Kalotaszeg  - Bnffy-Hunyad s vidke kzművelődsi, kzgazdasgi s trsadalmi rdekeit  kpviselő hetilapot". 1910-ben halt meg. A bnffyhunyadi temetőben nyugszik. Rgisggyűjtői tevkenysgnek eredmnyekppen rkmaradt egy nagyon gazdag nprajzi hagyatk (rgi kancsk, tlak, tertők, prnahjak stb.). Halla utn ezt az rtkes nprajzi gyűjtemnyt Kolozsvrra szlltottk, ahol napjainkban Erdly legrangosabb kzgyűjtemnyben, az Erdlyi Nprajzi Mzeum gondozsban tekinthető meg. Egy rangos kolozsvri szobrszművsz (Kolozsvri Szeszk Ferenc) kapta 1914-ben a megbzatst, hogy kifaragja Gyarmathy Zsign termszetes nagysg szobrt. El is ksztette annak gipszvltozatt, m a művsz slyosbod tdőbaja, valamint az első vilghbor kzbeszlt, gy vgkpp elmaradt Kalotaszeg Nagyasszonya fejedelmi alakjnak mrvnyba faragsa. Megsemmislt-e vagy csak elkalldott, s vrja becsletes megtalljt? nem tudni. vtizedek mltn, 1998-ban nneplyes keretek kztt emlktblt illesztettek bnffyhunyadi lakhzra.  Gyarmathyn műveiben a kalotaszegi mindennapokrl rt, irodalmi alkotsai gy ismertt tettk a magyar olvaskznsg előtt az itt lő emberek npviselett, szoksait. Az albbiakban az rnőnek egy elbeszlsből olvashattok rszletet, mely azt tanstja, hogy Kalotaszeg Nagyasszonynak nem kerltk el a figyelmt a kisgyerekek sem. Kitűnő nevelői rzkvel a legjelentktelenebbnek vlt kisleny munkaszeretetnek megbecslsvel is kvetendő pldt lltott az akkori s a mai kalotaszegiek szmra is.

© 2004 Ks Kroly Kulturlis Egyeslet. All rights reserved.
az oldalt ksztette Ruzsa Blint, Zdrobe Krisztin s Bogdn Botond