A Gyarmathy Zsign helyismereti vetlkedorol

Gyarmathy Zsign Helyismereti Vetlkedő

ltalnos bemutats
   
A Gyarmathy Zsign helyismereti vetlkedő Kalotaszeg fiataljainak szentelt rendezvny. A Ks Kroly Kulturlis Egyeslet szervezsben immr t alkalommal versenyezhettek a tanulk. A kt napos rendezvnysorozatot a krnyk iskoliban tanul magyar osztlyoknak sznjuk, de az iskolktl fggetlen, kizrlag egyesleti tevkenysg.
t versenyformt foglal magba: irodalmi, nprajzi, trtnelmi, termszetfldrajzi, valamint sport s gyessgi vetlkedő. Az ismeretek kizrlag Kalotaszegre vonatkoznak. Az egyeslet tagjai sszelltottak egy 25 oldalas tananyagot e tmakrkből. A versenyre osztlyok nevezhetnek be. Benevezskor ingyen kapjk meg a tananyagot. A benevezs felttele, hogy minden versenyformban ktelező rszt venni, s csak olyan osztly nevezhet be, melynek minden tagja rszt vesz valamilyen versenyformba. Minden versenyre 4-4 tanult llt ki az osztly. A kln-kln szerzett pontszmok sszeadsval a msodik nap vgn derl ki, hogy melyik osztly a győztes. Az első hrom osztlyt djazzuk (pnz, kirnduls, knyv), de minden versenyzőt megjutalmazunk. Az 5-7 tag zsűri kt napon t figyeli, pontozza a csapatok munkjt.

A verseny clja
    Mivel a verseny tananyaga, Kalotaszeg helytrtnete, irodalma, nprajza, termszetfldrajza nem szerepel az iskolai tananyagban, e rendezvny kitűnő alkalom arra, hogy fiataljaink jtkosan megismerjk azokat az ismereteket, melyek elengedhetetlenl fontosak egy szellemileg, lelkileg s identitsban teljes szemlyisg kialakulshoz. A felkszls sorn a tanulk elsajttjk Kalotaszeg kulturlis rtkeit.
Az irodalmi vetlkedőre Gyarmathy Zsign, Ks Kroly, Ady Endre Kalotaszeggel kapcsolatos rsait ismerhetik meg, de olyan szemlyisgekről is tanulnak, mint Valkai Andrs, Kjoni Jnos, Nagybarcsai Barcsay Domokos, Ravasz Lszl, akik kapcsolatban lltak Kalotaszeggel. Trtnelmi vetlkedőnk clja a trtneti tisztnlts elősegtse a magyar trtnelem kalotaszegi esemnyeinek a megismertetsvel. A vidk termszetfldrajzbl val versenyzskor fejlődik a tanulk tjkozdsi kpessge s a termszeti kincsek rtkelsre val ignye. A nprajzi vetlkedőn az elmleti ismeretek mellett lmnyszerűen jralhetik szleik, nagyszleik szoksait, rgisgeket gyűjtenek, killtjk azokat. A ngy versenyforma mellett a felszabadulst s a szrakozst biztostotta a sport s gyessgi vetlkedő. Mivel egsz osztlykzssgek versenyeznek, erősdik a tanulk kzti kapcsolat, mozgstjuk az egyes iskolk pedaggusait, de a szlőket, nagyszlőket is, hisz a versenyekre hallgatknt brki bejhet.

rintett teleplsek, iskolk
A bnffyhunyadi I-VIII. Osztlyos Iskola
A bnffyhunyadi Octavian Goga Elmleti Lceum
A krsfői I-VIII. Osztlyos Iskola
A kalotaszentkirly-zentelkei Ady Endre Iskola
Mivel Kalotaszeg magyarsga szrvnygban l, ezek az iskolk a krnyk szmos teleplseiről gyűjtik ssze a tanulkat gy mint: Ketesd, Magyarbikal, Srvsr, Nyrsz, Jegenye, Magyarvalk, Magyargyeromonostor, Magyarkereke, Kalotadamos, Jktelke, Bogrtelke.

A vetlkedők helysznei
Mivel egyesletnk nem rendelkezik olyan helyisggel, amely a benevező 150-200 versenyzőnek helyet biztostson, a bnffyhunyadi s a kotaszentkirly-zentelkei kultrotthonokat breljk ki. A termszetfldrajzi vetlkedőt mindig valamelyik kalotaszegi telepls utcin, akadlyverseny formjban rendezzk meg, hogy megismerhessk gyermekeink a vidk fldrajzi, trtnelmi rtkeit is. A helysznre a kalotaszentkirly-zentelkei Ady Endre Iskola autbusza szlltja a versenyzőket. A tanulknak ebdet, szllst biztostunk.

Rvid trtnet
Immr t alkalommal kerlt megrendezsre a Gyarmathy Zsign helyismereti vetlkedő:
2001. jnius 9-10. Bnffyhunyad
2002. prilis 6-7. Kalotaszentkirly-Zentelke
2002. prilis 20-21. Bnffyhunyad
2003. november 8-9. Kalotaszentkirly-Zentelke
2004. mjus 8-9. Bnffyhunyad
Az idei tanvben is szndkunkban ll megszervezni mind Bnffyhunyadon, mind Kalotaszentkirly-Zentelkn.

Tmogatink voltak:
Communitas Alaptvny
Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriuma
Illys Kzalaptvny
Helyi RMDSZ szervezetek
Magnszemlyek, vllalkozk
A teleplsek nkormnyzatai

Trsszervező a kalotaszentkirly-zentelkei Ady Endre Kulturlis Egyeslet

A Ks Kroly Emlknapokrl

    Egyesletnk a Ks Kroly Emlknapokat előszr 2002-ben rendezte meg, a neves polihisztor hallnak 25. vforduljn. Ezen rendezvnnyel emlket szeretnnk lltani Kalotaszeg (mely vidket vlasztott szlőfldjnek tekintette) nagy egynisgnek, aki jelentősen hozzjrult e rgi fejlődshez, valamint ahhoz, hogy Kalotaszeg rtkeit, hagyomnyait, npművszett hatrainkon tl is megismerjk.
2004-ben az emlknapok rendezvnysorozat a kvetkező programokbl llt:
Augusztus 27, pntek:
- egy csoportos kirnduls keretn bell, a kolozsvri Hzsongrd temetőben megkoszorztuk Ks Kroly srjt, majd innen tovbbhaladva kirndulink megtekinthettk a rgink szomszdsgban elhelyezkedő fontosabb ltnivalkat (Torock, Szkelykő, Tordai sbnya, Tordaszentlszl). Ezen a kirndulson zmvel gyerekek vettek rszt, valamint az őket elksrő tanrok, sszesen 36 szemly. A kirndulknak autbuszt breltnk.
Szombaton 28-n:
- Szentimrei Judit nprajzkutat, a kalotaszegi varrottasokrl tartott előadst, bemutatva a klnbző varrottas tpusokat, s a hasznlt mintkat, melyek megadjk alszeg, felszeg, ndasmente sajtossgait.
- Essig Klra kolozsvri festőmuvsz szervezsben s vezetsben lebonyoltott, zsoboki alkottborrl, tartott beszmolt amely immr kilencedik alkalommal műkdtt. Ebbe a tborban, klfldi s belfldi művszek egyarnt rszt vettek.
- Egy kerek asztal beszlgets keretn bell olyan szemlyisgekkel folytattunk eszmecsert, akik ismertk, egytt dolgoztak s szemlyes kapcsolatuk volt Ks Krollyal. Ezen beszlgetsen rszt vett: Muzsnay Magda rdiriporter, Ktő Jzsef, Kntor Lajos, Fekete Kroly kalotaszegi nyugalmazott tant, Ferencz Kroly agrrmrnk, Ks Kroly egykori tantvnya.
- Egyesletnk ltal szorgalmazott Kalotaszegi Vidkfejlesztsi s Kulturlis Kzpont ltrehozsa rdekben frumot szerveztnk ugyancsak az emlknapok keretn bell, melyre szmos kalotaszegi telepls kpviselője vett rszt.
A nap folyamn kb. 100-120 polgr, kztk tanrok, dikok hallgattk vgig illetve kapcsoldtak be a beszlgetsekbe.
Vasrnap, 29-n:
- Istentisztelet utn a Ravasz Lszl Emlkhzban megkoszorztuk a Ks Kroly emlktblt, melyei 2002-ben lepleztnk le.
- Ezt kvetően a fennebb emltett művsztbor alkotsaibl sikerlt Bnffyhunyadon is egy trlatot megszerveznnk, melyet Banner Zoltn művszettrtnsz, előadművsz nyitott meg a Ravasz Lszl emlkhzban. A trlat megnyitsn Bogdn Istvn sznművsz szavalatt hallgathattuk meg.
- A rendezvny zr akkordjt npdal s nptnc előadsok tettk sznesebb, melyen krnykbeli tehetsges fiatalokkal s nptnc egyttesekkel ismerkedhettek meg vendgeink
Meghvottainkat szombaton s, vasrnap is megvendgeltk
Rendezvnyeinkkel igyeksznk hagyomnyt teremteni, hogy az utkor mltkpen tiszteleghessen Ks Kroly szellemisgnek.


Riszeg-tető

    A Krsf (Izvorul Criului), Srvsr (aula), Ndas (Nadu) s Zsobok (Jebucu) kztti ngyszgben, a Hunyadi-medence keleti vgzdsnl egy, a krnyezetbl kiemelked, nagyjbl kelet-nyugat irny gerinc hzdik. Ez a 774 m magas Riszeg-tet, a kalotaszegiek szent hegye. Mivel a hagyomnyos Kalotaszeg kzponti rszn emelkedik, Alszeg, Felszeg s Ndasmente hatrn, a cscsrl szp idben mind Kalotaszeg s a hozzkapcsolod Szilgysgi dombvidk, mind az ezeket hatrol hegykeret belthat. gy a Riszeg Kalotaszeg fontos kiltpontja. Ezenkvl fontos vzvlaszt gerinc is, hisz innen erednek a Ndas, a Sebes-Krs s az szak fel foly Alms.
A kalotaszegiek s a vidket ltogat termszetjrk leggyakrabban tavasszal, a riszegvirg virgzsa idejn keresik fel ezt a messzelt kedves kirndulhelyet. Hresek az itt megrendezett sznpomps majlisok, melyek a kalotaszegi magyarsg immr hagyomnyos npnneplynek s kulturlis vetlkedjnek sznhelyv avattk a Riszeget.
A kalotaszegiek s a vidket ltogat termszetjrk legknnyebben Krsfrl, szntfldek s rtek kztt emelkedve rhetik el a cscsot. Vaston a legkzelebbi megll Zsobok (Jebuc h.). Szoks mg megkzelteni Sztna llomsrl (Stana Hm.); ez hosszabb - mintegy 6 km-es gyalogt - de az tvonal festi fs legelkn s erdkn vezet.
Az ers illat riszegvirg (Daphne cneorum L.) a boroszlnflk (Thymelaecacae) csaldjba tartoz kzpeurpai (mediterrn) rkzld trpe cserje, mely a gyepszintbl alig emelkedik ki. Nha hever fsodott szrakkal talljuk. Levelei pek, lndzssak, 12-15 mm hosszak, 4-5 mm szlesek. Mszkedvel nvny, gy rthet, hogy a Riszeg mszkplatjn szeret tenyszni. A gerincet bort bkkerd tisztsain, szlein, de a cscs kzelben szabad terleten is dszlik. Jellegzetes illata virgzs idejn messzirl rzik. A krsfiek szerint a tavaszonknt arrajrk valsggal megriszegednek az ers illattl, s innen eredne a Riszeghegy elnevezse. Szab T. Attila s Pntek Jnos Ezerjf c. knyvk szerint lehetsges, hogy a nvnyt neveztk el a Riszeghegyrl s nem fordtva. Emltsre mlt, hogy mg a hegyet egsz Kalotaszegen Riszeghegynek nevezik, addig a nvnyt mg pirosvirg, veresvirg, roioare s zsobokivirg elnevezssel is illetik. rdekes, hogy Orbn Balzs A Szkelyfld lersa c. klasszikus mvben foglalkozik ezzel a nvnnyel. Derzsrl Muzsna, a Szkelyfld vgfaluja fel menve, a Derzsi rszen rja le a ramocsavirgot, mely a Ramocsa hegyen dszlik. Nevezetes is e hegy nvnyzeti tekintetben, mert annak fennlapjt a sz teljes rtelmben ellepi a ramocsavirg, gyalogborostyn (Daphne cneorum).
Habr a nvnyt trvny vdi, tavasszal a Riszeg rzsaszn virgait csokorba szedve a kolozsvri s a bnffyhunyadi piacokon rustjk. Mernylet ez a termszet kincsei ellen, mert ilyen krlmnyek kztt a nvnyt kipusztuls fenyegeti.
A geolgiban Pnyik-Sztna antiklinlisnak nevezik azt a felboltozdst, amely a Hunyadi medenct kelet fell lezrja s amelynek a Riszeg-tet a legmagasabb pontja. Az itt tallhat medenceperemi ledkes rtegek fels eocn korak; 45-50 milli vvel ezeltt rakdtak le az Erdlyi-medenct akkor bebort -harmadkori tengerbl. A kt tengeri ciklust elvlaszt, kontinentlis sfldrajzi krlmnyeket jell Ndasvlgyi formci (Koch Antal Fels tarka kpzdmnynek nevezte) lerakdsa utn kpviselve vannak a terleten a lagunris zsoboki rtegek. Ezekben gipszet, mszkvet, dolomitot, itt-ott alabstromot tallunk. Jeleztk clesztin (SrSO4) kristlyok jelenltt is. Ezekre telepltek a gerinc nagy rszt alkot, kvletekben gazdag Kolozsvri-bcsitoroki mszkrtegek. Ezeket Koch Antal Fels durva rtegeknek nevezte. A legltvnyosabb puhatest kvletek, melyeket itt gyjthetnk a Campanile parisiense clujensis, valamint az Echinolampas giganteus tengeri sn maradvnyai. A Riszeg arnylag hirtelen kiemelked gerince ezeknek a mszkveknek a rtegfelszne. Geomorfolgiai szempontbl szembetnek a pados mszkrtegek s az alattuk lv puha agyagok kztti felszni klnbsgek, amelyek a lejtk trsben jl tkrzdnek. A dli, Krsf fel nz meredek oldal kialaktsban egy vetds is rszt vett. A platra felkapaszkod termszetjrk j, ha tudjk, hogy odafenn az sszetredezett vztereszt mszk jelenlte miatt nincsenek forrsok. Ezek mindentt a mszk meredek lpcsje alatt, a mrgaszint fels rszn mint rtegforrsok jelentkeznek, mind az szaki, mind a dli oldalon. A kirndulknak azt is j tudni, hogy a gerinc szaki pereme egy szakaszon szakadkos, ezrt nagyon kell vigyzni, hogy ne trtnjenek zuhansos balesetek. A szakadk sajnos hallos baleseteket is okozott.
A riszeg varzsa az rnykos erdk, fs legelk s a virgillatos de tisztsok mellett, a tetrl val pazar kilts szpsgben is rejlik. Felejthetetlen az Erdlyi Szigethegysg s az Erdlyi-medence nyugati peremterlete rintkezsnek kontrasztos panormja. Tulajdonkppen egsz Kalotaszeg a lbunk alatt fekszik. Nyugat fel a Hunyadi-medencn s a Hrmas kszikln tl a Vlegysza (Kalota-hegy) eruptv tmege sttlik, tavasszal s nyr elejn sokszor hsapkval (1836 m). szaknyugaton a jval alacsonyabb Meszes kristlyos gerince zrja be a lthatrt. Jl kivehet a Sebes-Krs kt hegysg kztti ttrse Csucsa fel. Ennek nagy trtnete van, de trgyalst knyvnk szk terjedelme nem teszi lehetv. szak fel nzve, Kalotaszeg vlgyekbe eldugott falvain tl a Szamosmenti htsg vonulatai vesznek el a messzesgben. Szerencss, j ltsi viszonyokat biztost nap esetben megpillanthatjuk a Gutin (Rozsly) hegysget is. Dl fel a Gyalui havasok Nagyhavas (Mriel) erzis szintjt ltjuk, azon tl az reghavas csoportja zrja le a krpanormt.
Ezek utn mr csak annak a kalotaszegi neknek a szvege kvnkozik fejezetnk vgre, mely gy szl:

Krsfi Riszeg alatt,
Hrom kislny zabot arat,
Zabot arat a lovnak,
Szerett keres magnak.

Ajtay Ferenc

forrs: Kalotaszeg s krnyke, az EKE Kolozsvri osztlya

© 2004 Ks Kroly Kulturlis Egyeslet. All rights reserved.
az oldalt ksztette Ruzsa Blint, Zdrobe Krisztin s Bogdn Botond