A Gyarmathy Zsigáné helyismereti vetélkedorol

Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő

Általános bemutatás
   
A Gyarmathy Zsigáné helyismereti vetélkedő Kalotaszeg fiataljainak szentelt rendezvény. A Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében immár öt alkalommal versenyezhettek a tanulók. A két napos rendezvénysorozatot a környék iskoláiban tanuló magyar osztályoknak szánjuk, de az iskoláktól független, kizárólag egyesületi tevékenység.
Öt versenyformát foglal magába: irodalmi, néprajzi, történelmi, természetföldrajzi, valamint sport és ügyességi vetélkedő. Az ismeretek kizárólag Kalotaszegre vonatkoznak. Az egyesület tagjai összeállítottak egy 25 oldalas tananyagot e témakörökből. A versenyre osztályok nevezhetnek be. Benevezéskor ingyen kapják meg a tananyagot. A benevezés feltétele, hogy minden versenyformában kötelező részt venni, és csak olyan osztály nevezhet be, melynek minden tagja részt vesz valamilyen versenyformába. Minden versenyre 4-4 tanulót állít ki az osztály. A külön-külön szerzett pontszámok összeadásával a második nap végén derül ki, hogy melyik osztály a győztes. Az első három osztályt díjazzuk (pénz, kirándulás, könyv), de minden versenyzőt megjutalmazunk. Az 5-7 tagú zsűri két napon át figyeli, pontozza a csapatok munkáját.

A verseny célja
    Mivel a verseny tananyaga, Kalotaszeg helytörténete, irodalma, néprajza, természetföldrajza nem szerepel az iskolai tananyagban, e rendezvény kitűnő alkalom arra, hogy fiataljaink játékosan megismerjék azokat az ismereteket, melyek elengedhetetlenül fontosak egy szellemileg, lelkileg és identitásában teljes személyiség kialakulásához. A felkészülés során a tanulók elsajátítják Kalotaszeg kulturális értékeit.
Az irodalmi vetélkedőre Gyarmathy Zsigáné, Kós Károly, Ady Endre Kalotaszeggel kapcsolatos írásait ismerhetik meg, de olyan személyiségekről is tanulnak, mint Valkai András, Kájoni János, Nagybarcsai Barcsay Domokos, Ravasz László, akik kapcsolatban álltak Kalotaszeggel. Történelmi vetélkedőnk célja a történeti tisztánlátás elősegítése a magyar történelem kalotaszegi eseményeinek a megismertetésével. A vidék természetföldrajzából való versenyzéskor fejlődik a tanulók tájékozódási képessége és a természeti kincsek értékelésére való igénye. A néprajzi vetélkedőn az elméleti ismeretek mellett élményszerűen újraélhetik szüleik, nagyszüleik szokásait, régiségeket gyűjtenek, kiállítják azokat. A négy versenyforma mellett a felszabadulást és a szórakozást biztosította a sport és ügyességi vetélkedő. Mivel egész osztályközösségek versenyeznek, erősödik a tanulók közti kapcsolat, mozgósítjuk az egyes iskolák pedagógusait, de a szülőket, nagyszülőket is, hisz a versenyekre hallgatóként bárki bejöhet.

Érintett települések, iskolák
A bánffyhunyadi I-VIII. Osztályos Iskola
A bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceum
A körösfői I-VIII. Osztályos Iskola
A kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre Iskola
Mivel Kalotaszeg magyarsága szórványágban él, ezek az iskolák a környék számos településeiről gyűjtik össze a tanulókat úgy mint: Ketesd, Magyarbikal, Sárvásár, Nyárszó, Jegenye, Magyarvalkó, Magyargyeromonostor, Magyarókereke, Kalotadamos, Jákótelke, Bogártelke.

A vetélkedők helyszínei
Mivel egyesületünk nem rendelkezik olyan helyiséggel, amely a benevező 150-200 versenyzőnek helyet biztosítson, a bánffyhunyadi és a kotaszentkirály-zentelkei kultúrotthonokat béreljük ki. A természetföldrajzi vetélkedőt mindig valamelyik kalotaszegi település utcáin, akadályverseny formájában rendezzük meg, hogy megismerhessék gyermekeink a vidék földrajzi, történelmi értékeit is. A helyszínre a kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre Iskola autóbusza szállítja a versenyzőket. A tanulóknak ebédet, szállást biztosítunk.

Rövid történet
Immár öt alkalommal került megrendezésre a Gyarmathy Zsigáné helyismereti vetélkedő:
2001. június 9-10. Bánffyhunyad
2002. április 6-7. Kalotaszentkirály-Zentelke
2002. április 20-21. Bánffyhunyad
2003. november 8-9. Kalotaszentkirály-Zentelke
2004. május 8-9. Bánffyhunyad
Az idei tanévben is szándékunkban áll megszervezni mind Bánffyhunyadon, mind Kalotaszentkirály-Zentelkén.

Támogatóink voltak:
Communitas Alapítvány
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Illyés Közalapítvány
Helyi RMDSZ szervezetek
Magánszemélyek, vállalkozók
A települések önkormányzatai

Társszervező a kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre Kulturális Egyesület

A Kós Károly Emléknapokról

    Egyesületünk a Kós Károly Emléknapokat először 2002-ben rendezte meg, a neves polihisztor halálának 25. évfordulóján. Ezen rendezvénnyel emléket szeretnénk állítani Kalotaszeg (mely vidéket választott szülőföldjének tekintette) nagy egyéniségének, aki jelentősen hozzájárult e régió fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy Kalotaszeg értékeit, hagyományait, népművészetét határainkon túl is megismerjék.
2004-ben az emléknapok rendezvénysorozat a következő programokból állt:
Augusztus 27, péntek:
- egy csoportos kirándulás keretén belül, a kolozsvári Házsongárd temetőben megkoszorúztuk Kós Károly sírját, majd innen továbbhaladva kirándulóink megtekinthették a régiónk szomszédságában elhelyezkedő fontosabb látnivalókat (Torockó, Székelykő, Tordai sóbánya, Tordaszentlászló). Ezen a kiránduláson zömével gyerekek vettek részt, valamint az őket elkísérő tanárok, összesen 36 személy. A kirándulóknak autóbuszt béreltünk.
Szombaton 28-án:
- Szentimrei Judit néprajzkutató, a kalotaszegi varrottasokról tartott előadást, bemutatva a különböző varrottas típusokat, és a használt mintákat, melyek megadják alszeg, felszeg, nádasmente sajátosságait.
- Essig Klára kolozsvári festőmuvész szervezésében és vezetésében lebonyolított, zsoboki alkotótáborról, tartott beszámolót amely immár kilencedik alkalommal működött. Ebbe a táborban, külföldi és belföldi művészek egyaránt részt vettek.
- Egy kerek asztal beszélgetés keretén belül olyan személyiségekkel folytattunk eszmecserét, akik ismerték, együtt dolgoztak és személyes kapcsolatuk volt Kós Károllyal. Ezen beszélgetésen részt vett: Muzsnay Magda rádióriporter, Kötő József, Kántor Lajos, Fekete Károly kalotaszegi nyugalmazott tanító, Ferencz Károly agrármérnök, Kós Károly egykori tanítványa.
- Egyesületünk által szorgalmazott Kalotaszegi Vidékfejlesztési és Kulturális Központ létrehozása érdekében fórumot szerveztünk ugyancsak az emléknapok keretén belül, melyre számos kalotaszegi település képviselője vett részt.
A nap folyamán kb. 100-120 polgár, köztük tanárok, diákok hallgatták végig illetve kapcsolódtak be a beszélgetésekbe.
Vasárnap, 29-én:
- Istentisztelet után a Ravasz László Emlékházban megkoszorúztuk a Kós Károly emléktáblát, melyei 2002-ben lepleztünk le.
- Ezt követően a fennebb említett művésztábor alkotásaiból sikerült Bánffyhunyadon is egy tárlatot megszerveznünk, melyet Banner Zoltán művészettörténész, előadóművész nyitott meg a Ravasz László emlékházban. A tárlat megnyitásán Bogdán István színművész szavalatát hallgathattuk meg.
- A rendezvény záró akkordját népdal és néptánc előadások tették színesebbé, melyen környékbeli tehetséges fiatalokkal és néptánc együttesekkel ismerkedhettek meg vendégeink
Meghívottainkat szombaton és, vasárnap is megvendégeltük
Rendezvényeinkkel igyekszünk hagyományt teremteni, hogy az utókor méltóképen tiszteleghessen Kós Károly szellemiségének.


Riszeg-tető

    A Körösfô (Izvorul Crišului), Sárvásár (Šaula), Nádas (Nadăšu) és Zsobok (Jebucu) közötti négyszögben, a Hunyadi-medence keleti végzôdésénél egy, a környezetébôl kiemelkedô, nagyjából kelet-nyugat irányú gerinc húzódik. Ez a 774 m magas Riszeg-tetô, a kalotaszegiek „szent hegye”. Mivel a hagyományos Kalotaszeg központi részén emelkedik, Alszeg, Felszeg és Nádasmente határán, a csúcsról szép idôben mind Kalotaszeg és a hozzákapcsolodó Szilágysági dombvidék, mind az ezeket határoló hegykeret belátható. Így a Riszeg Kalotaszeg fontos kilátópontja. Ezenkívül fontos vízválasztó gerinc is, hisz innen erednek a Nádas, a Sebes-Körös és az észak felé folyó Almás.
A kalotaszegiek és a vidéket látogató természetjárók leggyakrabban tavasszal, a riszegvirág virágzása idején keresik fel ezt a messzelátó kedves kirándulóhelyet. Híresek az itt megrendezett színpompás majálisok, melyek a kalotaszegi magyarság immár hagyományos népünnepélyének és kulturális vetélkedôjének színhelyévé avatták a Riszeget.
A kalotaszegiek és a vidéket látogató természetjárók legkönnyebben Körösfôrôl, szántóföldek és rétek között emelkedve érhetik el a csúcsot. Vasúton a legközelebbi megálló Zsobok (Jebuc h.). Szokás még megközelíteni Sztána állomásról (Stana Hm.); ez hosszabb - mintegy 6 km-es gyalogút - de az útvonal festôi fás legelôkön és erdôkön vezet.
Az erôs illatú riszegvirág (Daphne cneorum L.) a boroszlánfélék (Thymelaecacae) családjába tartozó középeurópai (mediterrán) örökzöld törpe cserje, mely a gyepszintbôl alig emelkedik ki. Néha heverô fásodott szárakkal találjuk. Levelei épek, lándzsásak, 12-15 mm hosszúak, 4-5 mm szélesek. Mészkedvelô növény, így érthetô, hogy a Riszeg mészkôplatóján szeret tenyészni. A gerincet borító bükkerdô tisztásain, szélein, de a csúcs közelében szabad területen is díszlik. Jellegzetes illata virágzás idején messzirôl érzik. A körösfôiek szerint a tavaszonként arrajárók valósággal „megriszegednek” az erôs illattól, s innen eredne a Riszeghegy elnevezése. Szabó T. Attila és Péntek János „Ezerjófű” c. könyvük szerint „lehetséges, hogy a növényt nevezték el a Riszeghegyrôl és nem fordítva. Említésre méltó, hogy míg a hegyet egész Kalotaszegen Riszeghegynek nevezik, addig a növényt még pirosvirág, veresvirág, rošioare és zsobokivirág elnevezéssel is illetik. Érdekes, hogy Orbán Balázs „A Székelyföld leírása” c. klasszikus művében foglalkozik ezzel a növénnyel. Derzsrôl Muzsna, a Székelyföld végfaluja felé menve, a Derzsi részen írja le a ramocsavirágot, mely a Ramocsa hegyen díszlik. „Nevezetes is e hegy növényzeti tekintetben, mert annak fennlapját a szó teljes értelmében ellepi a ramocsavirág, gyalogborostyán (Daphne cneorum).”
Habár a növényt törvény védi, tavasszal a Riszeg rózsaszín virágait csokorba szedve a kolozsvári és a bánffyhunyadi piacokon árusítják. Merénylet ez a természet kincsei ellen, mert ilyen körülmények között a növényt kipusztulás fenyegeti.
A geológiában Pányik-Sztána antiklinálisnak nevezik azt a felboltozódást, amely a Hunyadi medencét kelet felôl lezárja és amelynek a Riszeg-tetô a legmagasabb pontja. Az itt található medenceperemi üledékes rétegek felsô eocén korúak; 45-50 millió évvel ezelôtt rakódtak le az Erdélyi-medencét akkor beborító ó-harmadkori tengerbôl. A két tengeri ciklust elválasztó, kontinentális ôsföldrajzi körülményeket jelölô Nádasvölgyi formáció (Koch Antal Felsô tarka képzôdménynek nevezte) lerakódása után képviselve vannak a területen a lagunáris zsoboki rétegek. Ezekben gipszet, mészkövet, dolomitot, itt-ott alabástromot találunk. Jelezték cölesztin (SrSO4) kristályok jelenlétét is. Ezekre települtek a gerinc nagy részét alkotó, kövületekben gazdag Kolozsvári-bácsitoroki mészkôrétegek. Ezeket Koch Antal Felsô durva rétegeknek nevezte. A leglátványosabb puhatestű kövületek, melyeket itt gyűjthetünk a Campanile parisiense clujensis, valamint az Echinolampas giganteus tengeri sűn maradványai. A Riszeg aránylag hirtelen kiemelkedô gerince ezeknek a mészköveknek a rétegfelszíne. Geomorfológiai szempontból szembetűnôek a pados mészkôrétegek és az alattuk lévô puha agyagok közötti felszíni különbségek, amelyek a lejtôk törésében jól tükrözôdnek. A déli, Körösfô felé nézô meredek oldal kialakításában egy vetôdés is részt vett. A platóra felkapaszkodó természetjárók jó, ha tudják, hogy odafenn az összetöredezett vízáteresztô mészkô jelenléte miatt nincsenek források. Ezek mindenütt a mészkô meredek lépcsôje alatt, a márgaszint felsô részén mint rétegforrások jelentkeznek, mind az északi, mind a déli oldalon. A kirándulóknak azt is jó tudni, hogy a gerinc északi pereme egy szakaszon szakadékos, ezért nagyon kell vigyázni, hogy ne történjenek zuhanásos balesetek. A szakadék sajnos halálos baleseteket is okozott.
A riszeg varázsa az árnyékos erdôk, fás legelôk és a virágillatos üde tisztások mellett, a tetôrôl való pazar kilátás szépségében is rejlik. Felejthetetlen az Erdélyi Szigethegység és az Erdélyi-medence nyugati peremterülete érintkezésének kontrasztos panorámája. Tulajdonképpen egész Kalotaszeg a lábunk alatt fekszik. Nyugat felé a Hunyadi-medencén és a Hármas kôsziklán túl a Vlegyásza (Kalota-hegy) eruptív tömege sötétlik, tavasszal és nyár elején sokszor hósapkával (1836 m). Északnyugaton a jóval alacsonyabb Meszes kristályos gerince zárja be a látóhatárt. Jól kivehetô a Sebes-Körös két hegység közötti áttörése Csucsa felé. Ennek nagy története van, de tárgyalását könyvünk szűk terjedelme nem teszi lehetôvé. Észak felé nézve, Kalotaszeg völgyekbe eldugott falvain túl a Szamosmenti hátság vonulatai vesznek el a messzeségben. Szerencsés, jó látási viszonyokat biztosító nap esetében megpillanthatjuk a Gutin (Rozsály) hegységet is. Dél felé a Gyalui havasok Nagyhavas (Mărišel) eróziós szintjét látjuk, azon túl az Öreghavas csoportja zárja le a körpanorámát.
Ezek után már csak annak a kalotaszegi éneknek a szövege kívánkozik fejezetünk végére, mely így szól:

Körösfôi Riszeg alatt,
Három kislány zabot arat,
Zabot arat a lovának,
Szeretôt keres magának.

Ajtay Ferenc

forrás: Kalotaszeg és környéke, az EKE Kolozsvári osztálya

© 2004 Kós Károly Kulturális Egyesület. All rights reserved.
az oldalt készítette Ruzsa Bálint, Zdrobe Krisztián és Bogdán Botond